Ebben a világban annyira elterjedt, hogy semmi sem lehet tökéletes. Persze, ez egy ponton lehet akár igaz is. 

Miért írok erről? Nem akarok megvitatni semmilyen “mit jelent a tökéletes, mit nem” témát. 

Azt figyeltem meg a személyes tanácsadások során, hogy vannak, akik egyszerűen nem bírják felismerni vagy elviselni, amikor valami jól megy. 

Ez legfőképpen neveltetésből eredhet.  A szüleink belénk nevelik, hogy semmi nem lehet makulátlan, mindig van valamiben hiba, valami, ami  nem jó. Amikor pedig a dolgok nagyon jól mennek, pont emiatt nem mindig merjük elhinni,  hogy valóban minden rendben van.. És elkezdjük keresni a buktatókat. Persze, addig keressük, míg találunk vagy éppen mi magunk csinálunk buktatókat. Ahelyett, hogy csak simán, felszabadultan örülnénk a jól elvégzett feladatnak.

De lehet,hogy  mások mondták nekünk és aztán elkezdünk agyalni azon, hogy mikor fog valami rossz történni? . Ezek az emberek így akarják csupán kisebbíteni a saját rossz döntéseiket vagy azt, hogy nem vették észre a valós buktatókat. 

Csináltál te is ilyet? 

Mi lenne, ha nem keresnénk mindenben a rosszat és elfogadnánk, hogy valami lehet igenis jó,  buktatók nélkül? 

Lehet, hogy boldogabb lenne az életünk?

Ha Te is folyton a buktatóidat vadászod, keress meg!

Üdvözlettel,
Veres Kata